A március 15-én megtartott nagy sikerű ünnepi Víztorony-látogatás apropóján felidézzük az épület történetét, valamint olyan eseményekről is említést teszünk, amelyek valamilyen vonatkozásban összefüggésbe hozhatók Rákoshegy ikonikus létesítményével.
Rákoshegy egyik fő szimbólumát, a Víztornyot még 1912-ben helyezték üzembe, a 35 méter magas felépítmény napjainkban turistalátványosságként funkcionál a kerületrészben. 2019-ben, amikor a kerületben a Kulturális Örökség Napjait megrendezték, a programok között akkor is szerepelt egy mostanihoz hasonló Víztorony-látogatási esemény, amikor akár tömegesen is felkereshették a létesítményt mindazok, akik kíváncsiak voltak az egyedülálló körpanorámára a Gödöllői-dombságtól a Budai-hegységig. A szervezők ekkor egy frappáns ötlet alapján a „Rákoshegy – őseink öröksége a mi jelenünk” című kisfilmet a helyszínen folyamatosan lejátszva vetítették.
A kezdetekről, azaz a Víztorony megépítéséről való emlékezésben egészen 1912-ig kell visszamennünk az időben, amikor közösségi társulással létrejött a kizárólag a helybéli lakosoknak szolgáltató vízmű: kúttal, szivattyúházzal, vízvezetékhálózattal és persze a 250 m3 űrtartalmú, vasbeton szerkezetű víztoronnyal. 1912-ben a házak több mint felében a lakók már élvezhették a bevezetett, 3 bar nyomású tiszta víz kényelmét. A víztorony szomszédságában az akkor megalakuló Önkéntes Tűzoltóegylet szertárt és gyakorlóhelyet létesített.
A Víztorony a háborús időszakban is kapott egy sajátságos funkciót, szerepet. 1944-45-ben, Budapest ostromakor a szovjet csapatok ugyanis éppen ott alakították ki egyik támadóhelyüket. Az épület oldalfalán kivágott lőréseken lőtték a fővárost géppuskáikkal.
A múlt század második felében a saját vízmű, ezáltal pedig maga a víztorony is feleslegessé vált, ugyanis a Fővárosi Vízművek vízellátási rendszere elegendő mennyiségű, és kiváló minőségű vízzel látta el onnantól kezdve a környéket.
Rákoshegy fővároshoz csatolásától kezdve egészen 1989-ig üresen állt az épület, ekkor a Rákoshegyi Polgári Kör pályázati támogatás segítségével kilátóteraszt építtetett az objektumba, így már nem volt annak akadálya, hogy fogadhassanak ott a panorámára kíváncsi látogatókat, 1995-ben pedig védett épületté lett nyilvánítva.
2019-ben a renoválása is megtörtént, a létesítmény abban az esztendőben külsőleg és belsőleg egyaránt megújult. Állagmegóvási munkálatokat végeztek el rajta, korróziógátló anyagokkal kezelték, és kijavították a hiányzó falfelületet, természetesen újra is vakolták, az épületen belül a csöveket lefestették.
Több mint két évtizeddel ezelőtt mutatkozott először igény arra, hogy a jelenleg a Podmaniczky Zsuzsanna utcában található kulturális intézmény egy tágasabb és több személy befogadására alkalmas létesítményben, ha szükséges, új helyszínen éledhessen újra. 2022 márciusában aztán egy úgynevezett zöldmezős beruházás keretében megkezdődött a Kép utca és a Szilárd utca sarkán, azaz a Víztorony közvetlen környezetében a Rákoshegyi Közösségi Ház felépítése.
Más is található azonban a Víztorony mellett. A Rákoshegyi Polgári Kör kezelésében több esztendeje működik egy adománydoboz, amely a Víztorony kerítésére van rögzítve, és bárki beletehet különféle tartós élelmiszert, például pékárut, zöldséget, gyümölcsöt a rászorulóknak. Ez a doboz a többi, más helyszíneken elhelyezett társaihoz hasonlóan a már mögöttünk hagyott téli időszakban is fontos funkciót tölt be, hiszen a Rákosmente nagyszabású ételosztási akciójának során megmaradt élelmiszereket is oda helyezik mindig be, hogy a felesleget bárki, aki szükségét érzi, elvihesse.