„Budapest, Budapest, te csodás!” A főváros szépségeit annak idején ikonikus dalában Rátonyi Róbert énekelte meg. Én nem eldalolom, helyette szabályos rendszerességgel megírom, mit adott nekem Rákosmente, bízva abban, hogy sokakkal lesznek közösek az emlékeink.
A Rákoskeresztúri Kegyeleti Emlékpark az 1956-os forradalom és szabadságharc aktuális évfordulóinak tiszteletére szervezett megemlékezések egyik méltó színtere, melyet ennélfogva ideje beemelnünk az ikonikus rákosmenti helyszíneink közé.
Nem kell túlzóan sokat visszamennünk az időben, ha fel akarjuk idézni azt a mozzanatot, amint az akkori képviselő-testület az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának apropóján döntést hozott egy – az említett történelmi eseményhez szorosan köthető – emlékhely kialakításáról. Annak helyszínét a felszámolt rákoskeresztúri községi temető területén jelölték ki, és versenyfelhívás útján kezdték el keresni azt a képzőművészt, akinek köztéri alkotása igazán fajsúlyossá teheti az ottani atmoszférát.
A képviselő-testület 2005. november 17-én kerületi művészek részére kiírt meghívásos pályázatát a Budapest Galéria által delegált szakmai zsűri döntése alapján aztán Oláh Szilveszter helyi szobrászművész nyerte el, az elkészült emlékművet annak idején Kálmán József római katolikus káplán, Kosa László evangélikus, Szabó Lajos református, valamint Szegedi Tivadar baptista lelkész szentelte fel, az eseményen pedig Riz Levente, Rákosmente azóta már elhunyt polgármestere mondott ünnepi beszédet.
A térkompozíció egy geometrikus szerkesztésű alkotás, melyen jól látható, ahogyan két egymásra merőlegesen álló kapu közrefog egy kőtömböt, amin az „1956” évszám szerepel.
Mint utánanéztünk, a köztéri alkotás minden egyes elemének meghatározott szimbólumrendszer tulajdonítható, és pontosan azért, mert avatatlan szemlélőként mi is csak az alakzat monumentalitását érzékeljük, érdekességképpen felvázoljuk, milyen képzeteket társítottak hozzá a leírásokban.
Az emlékmű alsó, oszlopos része bizonyos értelmezés alapján a múltat jelképezi, a föléje hajló felső rész pedig a jelen életünket és a jövőt. A szintén jól kivehető kőtömb, melynek a kereszt alakú, rusztikus barázdáira került a már említett évszám, szépen lezárja, lefedi az „alvilágot”, s ugyanakkor forgástengelyben is áll. Ennek azért van jelentősége, mert Magyarország és Budapest a világtörténelem forgástengelyének számított 1956-ban. A négyzet alakú talapzat tulajdonképpen egy dicsfény, ami teljességet jelent, a kő tömege a nép erejét ábrázolja.
Amint annak évről évre tanúi lehetünk, az alkotásnak otthont adó Rákoskeresztúri Kegyeleti Emlékpark az október 23-i megemlékezések hagyományos színtereként funkcionál, koszorúzással egybekötött ünnepélyre pedig ugyanitt idén is sor kerül, többek mellett Horváth Tamás polgármester, illetve dr. Füzesi Péter és dr. Bakos András alpolgármesterek részvételével.
Sorozatunk további részeit ide kattintva olvashatod!