- Budapest legnagyobb kiterjedésű területe Rákosmente, egészen pontosan 54,83 km2.
- A kerületben már majd 90 ezer ember él, ami országos viszonylatban a 17. legnépesebb „város” lehetne, a fővárosban hét kerület előzi meg.
- A kerület 9 településrészre tagozódik: Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskert, Rákoscsaba-Újtelep, Régiakadémiatelep, Madárdomb és az Akadémiaújtelep.
- Rákoscsaba a Százdi Apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Csabarákosa.
- A XVIII. század elején külföldi telepesekkel népesítették be a terület birtokosai a falvakat. Rákoscsabára csak kisebb létszámban érkeztek német telepesek, Rákoskeresztúrra azonban nagyszámú szlovák telepes érkezett. A XVIII. század utolsó éveiben németek telepedtek le itt.
- A XIX. század végén községeink fejlődésnek indultak, megnövekedett a lakosság lélekszáma. Megépült a két vasútvonal (Szolnok és Hatvan irányában), mely összeköttetést adott a múlt század végén nagyvárossá fejlődő Budapesttel.
- Rákosmente önálló községei 1950-től váltak XVII. kerületként Budapest főváros részévé.
- A rendszerváltás óta hét országgyűlési képviselő igyekezett méltó módon képviselni a kerület érdekeit: Balla Tamás Gábor (MDF, 1990-1994), Dr. Hoffmann Attila (MSZP, 1994-1998), Koltai Ildikó (Fidesz, 1998-2002), Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP, 2002-2006), Alexa György (MSZP, 2006-2010), Riz Levente (FIDESZ, 2010-2014), Dunai Mónika, (FIDESZ, 2014 óta).
- A rendszerváltás óta Horváth Tamás a hatodik városvezető, aki 2019 óta, a FIDESZ színeiben, igazgatja a kerületet. Őt a következő személyek előzték meg: Dóczy József (MSZP, 1990-1994), Kátai Péter (SZDSZ-MDF-FIDESZ-KDNP, 1994-1998), Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP-SZDSZ, 1998-2002), Hoffmann Attila (MSZP, 2002-2006), Riz Levente (FIDESZ, 2006-2019).
- A kerület közkeletű gúnyneve „Rákosborzasztó, Rákosrettenetes”, amely a belvárostól való nagy távolságra, és a sok Rákos-kezdetű városrészre utal.
