November 4-i nemzeti gyásznapunkon az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, és a szovjet csapatok egykori bevonulásának évfordulójáról országszerte megemlékeznek, mi pedig összeállítást hozunk arról, hogy Rákosmentén az elmúlt esztendők folyamán milyen események kötődtek a jeles dátumhoz.
Hét évvel ezelőtt lehetett olvasni róla először hivatalosan, hogy az országban elsőként a Kucorgó téren helyeznek el Szelepcsényi Sándornak, a Rákoskerti Polgári Kör elnökének kezdeményezése nyomán az 1956-os nemzetőrök emlékére köztéri szobrot. A több fázisból álló alkotói folyamat 2015 tavaszán vette kezdetét. Simorka Sándor rákoskerti kötődésű szobrászművész először a kisméretű gipszmodellt, majd az eredeti méretű agyagmodellt formázta meg. Gipszmásolatot öntött, végül ennek mintájára faragta ki az ábrázolt fiatalember alakját süttői fehér mészkőből. Magát a szobrot méteres magasságú posztamensre állították végül, majd az ilyen módon teljessé vált emlékművet fel is avatták 2016. november 4-én. Riz Levente azóta elhunyt városvezető, akkor elhangzott beszédében arra is rávilágított, hogy a mai szabad Magyarországot részben az ’56-os nemzetőröknek köszönhetjük.
A szoboravatás óta eltelt időszakban a Kucorgó téri téri emlékmű közvetlen környezete az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, és a szovjet csapatok bevonulásának évfordulója alkalmából megtartott emlékezések egyik ikonikus helyszíne lett, ahol idén Horváth Tamás polgármester mond beszédet, és Zsuzsa Mihály előadóművész működik majd közre.
Nemzeti gyásznapunkhoz kapcsolódóan a Péceli út és Szabadság sugárút sarkán lévő emlékoszloptól gyertyás menet vonul át minden november 4-én az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom falán elhelyezett emléktáblához, ahol a megjelentek elhelyezhetik koszorúikat, és átadásra kerül az a különleges funkciót ellátó emlékzászló, amelyet egy teljes esztendeig a Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola őrzött meg, hogy a 2023-as megemlékezésen továbbadhassa azt ugyanennyi időre egy újabb rákosmenti oktatási intézménynek. A résztvevők ezekkel a gesztusokkal tisztelegnek tehát a rákoscsabai nemzetőrök hősies helytállása előtt, amely erényt a korabeli események krónikája is alátámaszthatja.
1956. november 4-én dél körül egy szovjet páncélkocsi és egy ponyvás teherautó közeledett Pécel felől. A Szabadság sugárút sarkánál Palkó László kilőtte a teherautó kerekét, majd lelőtte az autót vezető orosz katonát, a tűzharcban további két orosz katona vesztette életét. A bátor tettrekészségnek a helyi nemzetőrök vonatkozásában meg is lett a szomorú következménye. Kőtelepi Lajost és Kalina Jánost első fokon halálra, majd életfogytiglanra, Válóczy Istvánt, Szabó Attilát és Zsámbokréty Zénót a Kádár-rendszer sok évi börtönre ítélte.