2024. november 15-én indult útjára a több hónapon át tartó rákosmenti ételosztás aktuális szezonja, amely a közelmúltban, egészen pontosan március 7-én lezárult. Ennek kapcsán a karitatív kezdeményezés főbb jellegzetességeit ismertetjük, a cikkünknek pedig ezúttal is visszatekintő jelleget adunk.

2012-ben került sor első ízben a nagyszabású rákosmenti ételosztásra, annak kezdőnapján, azaz egészen pontosan november 23-án jobbára nagycsaládosok és hajléktalanok várakoztak a Polgármesteri Hivatal mellett felállított sátor előtt – erről szóltak a híradások. Már az első alkalommal sok nehéz sorsú ember fogadta el a segítséget, mintegy 150 rászorulónak került meleg étel a tányérjába, és már akkor életbe lépett az étkezési jegyek felmutatása. A főzést magára vállaló Szabó Tiborné, Rákoshegy önkormányzati képviselője, aki mára már a kezdeményezés fő koordinátorának számít, Horváth Tamás akkori alpolgármester mellett az ételosztásba is besegített, később pedig heti váltásban a városvezetés többi tagja, valamint számos önkormányzati képviselő is csatlakozott az akcióhoz. Az előkészítő és helyszíni munkálatokban egyaránt részt vettek a Katolikus Karitasz önkéntesei, a Magyar Vöröskereszt munkatársai, a Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Csoportjának dolgozói, a Rákosmenti Adományház Egyesület tagjai, civil polgárok, valamint tíz középiskolás diák: a Kőrösi Csoma Általános Iskola és Gimnázium, a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, illetve a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium tanulói.

Az azóta eltelt időszakban sokat korszerűsödött az ételosztás rendszere, már előre csomagolt készételekről beszélhetünk, és bár a kezdetekkor sem volt jellemző a gazdátlanul tengődő felesleg, a fennmaradó mennyiség manapság szintén nem vész kárba, azt a szervezők a menet közben érkezők között osztják szét, valamint a kerületben található Enni adok-enni kapok dobozokban helyezik el. Ezeket az ételtároló szekrénykéket egyébként a rákosmenti polgárok maguk is megtölthetik élelemmel, mindenkivel előfordul ugyanis a túlfőzés jelensége, amikor több ételt állítanak elő a háziasszonyok, mint amennyit családilag megennének. Ilyenkor érdemes mondjuk egy margarinos dobozt felcímkézni, majd megtölteni a már nem kívánt, de még fogyasztható minőségű étellel, és elvinni valamelyik szabadtérben elhelyezett ételszekrényhez. A Rákosmente Önkormányzata által életre hívott ételosztás körülményeire visszatérve emlékezzünk, hogy amint azt fentebb is leírtuk: hajdan még 150 rászoruló vehette igénybe ezt a segítséget, mostanra alkalmanként 250-280 adag vár a hátrányos helyzetű családokra, a fedél nélküliekre, illetve az egyedül élő, kis jövedelmű nyugdíjasokra. A csomagok elkészítése a Rákoshegyi Közösségi Ház egykori épületében történik meg, akadnak olyan rászorulók, akik a saját ételadagjukat praktikussági okokból közvetlenül onnan viszik el. Vannak olyan személyek, akiknek időközben rendeződött az élethelyzetük, ezért nem igénylik már az ételsegítséget, mindig jönnek azonban a helyükre új emberek rossz anyagi körülményekkel.

Hogyha egyebek mellett a csomagolást végző önkéntesek higiéniai megfontolásból viselt gumikesztyűinek, vagy a szállítást megkönnyítő zacskóknak az ellenértékét, valamint a már említett étkezési jegyek nyomdaköltségét is beleszámítjuk, egyetlen főnek 1530 forintra jön ki az ebédje, amit a segítők hétről hétre bedobozolva átadnak a részére. Ezt az összeget hetente 250-nel szükséges beszorozni értelemszerűen, és figyelembe kell venni azt is, hogy összességében 16 alkalomról beszélünk az egyes osztási szezonok tekintetében. Amint azt Szabó Tiborné elmondta: a költségvetésből, a képviselői felajánlásokból, az elnyert pályázatokból, illetve a vállalkozók, civil szervezetek, egyházak felajánlásaiból teremtik elő a szükséges anyagi fedezetet, de a felsoroltak példaértékű összefogása nélkül mindez nem sikerülhetne.