Szervezett túra keretében ismertették nemrég a helyszínen megjelent kirándulók előtt a Merzse-mocsár élőhely-rekonstrukciós koncepciótervét, melynek révén a Merzse vízutánpótlását a későbbiekben elősegíthetik. Ennek az eseménynek az apropóján ezúttal a terület számos hasznos funkcióját igyekszünk néhány régebbi, illetve közelmúltbeli történés megemlítésével feltárni.
A napokban érkezett a hír, amely szerint a Merzse-mocsár megmentéséért többen összefogtak, Rákosmente Önkormányzatához a Budapest Airport is csatlakozott, 10 millió forinttal támogatva egy olyan mentési terv kidolgozását, amely a főváros leginkább háborítatlan vizes élőhelyének fennmaradását hatékonyan és hosszútávon segítheti. A repülőtér szomszédságában fekvő természetvédelmi övezet egy afféle rejtett kincsesláda, amely tele van növényritkaságokkal és különleges állatokkal. Ezért is jó hír, hogy idén valószínűleg véglegesítésre kerül a Merzse-mocsár élőhely-rekonstrukciós koncepcióterve, és így 2024-ben elkezdődhet a kiviteli terv összeállítása.
Néhány éve a Budapest Voices énekegyüttes, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai madárodúkat helyeztek el a Merzse környékén abban bízva, hogy az ott fellelhető búbosbankák azokba a párjukkal beleköltöznek, a szerencsésebb kirándulók pedig meg is csodálhatják őket és fiókáikat a későbbiekben. A helyhatóság támogatásával, önkormányzati képviselők, mezőőrök, természetvédők, vadászok, gazdák és civilek összefogásával adták át annak idején a Merzse-mocsár tanösvényét, majd elkészült egy új madár-les is, amelyet úgynevezett les-avató séta alkalmával adták át a kirándulóknak. A Rákoskerti Lemaradás Turisztikai Sport-és Szabadidő Egyesület emelte a tétet, és a mocsárhoz éjszakai gyalogtúrákat szervezett. Annak eredményességéről olyan kimutatások érkeztek, melyek szerint a 20km-es távot 6, míg a 10km-est 4 óra alatt tették meg átlagosan a megjelentek. Ugyanez a szervezet több alkalommal jóval hagyományosabb körülmények között átélhető nappali teljesítménytúrát ugyancsak meghirdetett, legutóbb idén áprilisban, amikor sok más 17. kerületi lakos mellett Horváth Tamás polgármestert is láttuk az indulók között.
A Zöld XVII Egyesület a Merzse-mocsárhoz Vizes séták megjelöléssel szervez rendszeresen programot, ám szintén tanúi lehettek az érdeklődők madárgyűrűzési folyamatoknak ugyanott. Az ilyen jellegű akció során rendszerint fény derül a szárnyasok nemére, életkorára és súlyára, ezzel párhuzamosan pedig a zsírkondíció becslés is megtörténik. A gyűrűzések fő célja a természet védelme, hiszen egyfajta statisztikai adatgyűjtés zajlik ilyenkor.
Maga a helyszín nemcsak a rákosmenti családok népszerű kirándulóhelyének számít, hanem egyfajta közösségépítő funkcióval egyaránt rendelkezik. A MAKKA Szabadidősport Egyesület például pár éve tájékozódási játékot hirdetett a Merzséhez. A csapattagoknak akkoriban egy kijelölt útvonalon, a térképen jelzett pontok érintésével kellett teljesíteniük a nowathlon-t.
A Merzse-akció elnevezésű kezdeményezéshez viszont kifejezetten a helyi rendvédelmi szerveknek van közük, akik többek között a Merzse-mocsár kiemelt természetvédelmi területén végeznek szabályos időközönként ellenőrzéseket. Az összefogás funkciója, hogy megakadályozzák az illegális hulladéklerakást, valamint a fa- és terménylopást a kerületben. Itt kell megemlítenünk, hogy tulajdonképpen nem is szükséges elgyalogolni a Merzse-mocsárig ahhoz, hogy átfogó képet kaphassunk róla. 1990 augusztusában nyitotta meg kapuit a rákoshegyi Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem, ahol a kezdetektől fogva több állandó tárlat kapott helyet. Köztük egy olyan kiállítás, mely a Merzse-mocsár élővilágába enged bepillantást. Tavaly óta azonban már megújult formában tekinthetik meg a látogatók a pestkörnyéki mocsárvilág utolsó hírmondójáról szóló összeállítást, mivel Rákosmente Önkormányzata, és az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kubinyi Ágoston programja révén digitális elemekkel bővülhetett a gyűjtemény.