A héten tartották meg országszerte a magyarországi lengyelek napját, amikor őket, egyben pedig a több évszázados múltra visszatekintő magyar-lengyel barátságot ünnepeljük, nem feledve, hogy utóbbinak egyébként márciusban is létezik egy külön erre a jelenségre utaló, saját, önálló dátuma, ünnepe.
A 17. kerületben is megvannak a régi és újabb keletű hagyományai a lengyel-magyar kapcsolódásnak, és nem utolsó sorban léteznek igazán aktív közösségei, amelyek aktivitásait a magyarországi lengyelek napjának apropóján időszerűnek éreztük feleleveníteni.
2008-ban Rákosmente a Lengyelországban található Krosnói Járással alakított ki testvérvárosi kapcsolatot, melynek jegyében elöljáróikat, küldöttségeiket azóta is szívesen fogadja a városvezetés a nagyobb rendezvényeken, illetve a nemzeti ünnepek alkalmából életre hívott megemlékezések keretében. Sokszor hozzák el lengyel képzőművészek az alkotásaikat ide, a 17. kerületbe, legutóbb március 15-én, a Vigyázó Sándor Művelődési Központ Ballonyi Galériáján került sor egy ilyen jellegű kiállítás megnyitójára, amikor a jellemzően tájképeket és csendéleteket festő Renata Pelczar mutatta be a természet által ihletett munkáit az érdeklődőknek.
A magyarországi lengyelek napjával összefüggésben fontos megemlíteni, hogy itt, Rákosmentén is élnek képviselői ennek a nemzetiségnek, a helyi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat pedig rendszeresen szervez számukra különféle eseményeket. Legutóbb például a nőnapot ünnepelték egy nyilvános rendezvény égisze alatt meg, ahol Joanna Steczek zongora-, Artur Banaszkiewicz hegedű-, valamit Sylwester Targosz-Szalonek énekművész előadásában lengyel és magyar művek, illetve régi filmzenék egyaránt felcsendültek.
Lengyelországgal és a polóniai ügyekkel a néhány évvel ezelőtt elhunyt, rákosmenti kötődésű Buskó András olyan magas szinten foglalkozott, hogy érdemei elismeréseként megkapta a Lengyel Köztársaság Érdemeiért Aranykeresztet. 2021-ben a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör alapításának 20. évfordulója alkalmából megszervezett ünnepségen róla is megemlékeztek a megjelentek.
2020-ban Kalacsiné Nyiszlai Zsuzsannának „Rákoscsaba-Újtelepért” díjat adott át Horváth Tamás polgármester. Amiért pedig a jelen cikkben külön megemlítjük ezt, az azért logikus és lehetséges, mert a Diadal Úti Általános Iskola énektanárának is jócskán van köze a lengyel-magyar barátság helyi szintű megteremtéséhez: megalapította ugyanis a Diadal Tánccsoportot az iskolában, a formációval több alkalommal vendégszerepelhetett a Krosnói Járásban, és az is előfordult, hogy lengyel koreográfiát tanított be a csoport tagjainak egy neves lengyel koreográfussal egyetemben. Szent II. János Pál lengyel pápa első magyarországi, egész alakos köztéri szobra éppen a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával született meg, és Babusa János szobrászművész készítette el. Rákoshegyen, a Szent István téren lévő Lisieux-i Szent Teréz templom kertjében azon túl, hogy magára a szoborra is sokan kíváncsiak, rendszeresen tartanak megemlékezéseket: 2020-ban például a néhai egyházfő születésének 100. évfordulójára gyűltek össze a kerületbeliek.