197 évvel ezelőtt éppen ezen a napon született Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, a márciusi ifjak egyike, akinek személye nem csupán a róla elnevezett helyi általános iskola révén köthető Rákosmentéhez.

Ma 197 éve, 1825. február 18-án látta meg a napvilágot Jókai Mór, akivel ezen az évfordulón túlmutatóan is érdemes foglalkoznunk, tekintve, hogy a hajdan önálló településként nyilvántartott Rákoscsaba okkal nyert említést az író életrajzában.

Ahhoz, hogy rávilágítsunk a vonatkozó összefüggésekre, egészen 1848. március 15-ig kell visszamennünk az időben. A Bánk bán akkori díszelőadásán ugyanis Jókai felrohant a színpadra, hogy beszédet intézzen a nézőközönséghez, és az ott éppen Gertrudist megformáló Laborfalvi Róza az elhangzó forradalmi gondolatok hatására feltűzte saját kokárdáját a férfi kabátjának hajtókájára, nem sejtve, hogy ebből az emblematikus gesztusból eredően kibontakozik, majd kettejük között egy életre szóló szerelem szövődik. Bár bimbózó románcukat és későbbi frigyüket a szülők, valamint maga Petőfi Sándor sem nézte jó szemmel, Ráday (IV.) Gedeon, a Nemzeti Színház igazgatója viszont segítséget nyújtott a fiatal párnak azáltal, hogy nászukhoz a péceli kastélyát kölcsönadta. Mivel Pécelen ekkoriban még nem volt római katolikus templom, az esküvői szertartásra a Rákoscsabai Nepomuki Szent János Főplébániatemplomban került sor 1848. augusztus 29-én.

Egy újabb hatalmas időbeli ugrást követően 2017-be érkezhetünk, amely időszakban a Péceli út mentén, a Csaba vezér tér környezetében található leromlott állapotú területeket újította fel az önkormányzat, az egykori piactéren a töredezett betonfelületek, szocreál hangulatú pavilonok helyén új közösségi tér létesült, melynek túlsó oldalán emlékfalat állítottak Jókai Mórnak és Laborfalvi Rózának a közeli templomban történő házasságkötésükre való örök utalásként.

Az írófejedelemről a kerületrészben egy általános iskolát is elneveztek, Rákosmente Önkormányzatának képviselő-testülete pedig 2011. május 26-án egyhangú határozatában döntötte el, hogy 2011. augusztus 31-től az intézmény fenntartói jogát átengedi a Református Egyházközségnek. 

2015-ben a Nemzeti Összetartozás Napjának tiszteletére rendezett ünnepély keretében az 1945-ben lerombolt eredetivel szinte teljes egészében megegyező trianoni emlékművet avattak fel a tanintézet udvarán, az azóta már elhunyt néhai városvezető, Riz Levente részvételével.