A karácsony és a szilveszter közeledtével szerencsés esetben az eddigieknél is több figyelem vetül házi kedvenceinkre, úgyhogy úgy döntöttünk, mi sem hanyagoljuk el őket. Ezúttal annak járunk tehát utána, hogy mire kell figyelnünk felelős állattartóként ebben az időszakban, illetve sorra vesszük, milyen állatvédelmi intézkedések születtek országos szinten, valamint itt, a 17. kerületben a közelmúltban.
Bár az adventi időszakból, illetve az azt követő ünnepekből nem sok mindent érzékelnek, mégis sok figyelmet kapnak ilyenkor a házi kedvencek gazdáiktól. A kertes övezetekben élő tulajdonosokra több odafigyelni való hárul mindezzel kapcsolatban, a hideg idő beköszöntével nem lehet például tovább halogatni a szabadban tartott kutyák házainak hőszigetelését, a magasabb tápanyagtartalmú élelem, illetve a folyékony halmazállapotú, befagyástól mentes ivóvíz biztosítását sem. A tél folyamán az állatok hajlamosabbak a különféle megbetegedésekre, és talán nem szükséges külön kihangsúlyozni, hogy az emberi fogyasztás céljából előállított gyógyszerek állatokon való alkalmazása akár végzetes körülményekkel is járhat.
A kerti járdák jegesedése ellen használt só kimarhatja a négylábúak talppárnáit, így célszerű tehát e helyett homokot szórni a fagyott felületekre.
Szilveszterkor a petárdák és egyéb pirotechnikai eszközök fény- és hanghatásai összezavarhatják a kiskedvenceinket, gyakori, hogy azok félelmükben „világgá szaladnak”. A helyi önkormányzat az ilyen és ehhez hasonló esetek miatt chipleolvasót helyezett el a Polgármesteri Hivatalban, az eszköz segítségével pedig bárki azonosíthatja, és visszajuttathatja a tulajdonosához az elkóborolt állatot. Az intézmény kertjében ráadásul kennelek is találhatók, ezért amennyiben valaki azzal szembesül, hogy a kutyusa elveszik, megszökik, érdemes először felvenni a kapcsolatot a Városházán éjjel-nappal működő portaszolgálattal, hátha valaki befogta, és a kennelben időlegesen elhelyezte náluk az állatot.
A dolog gyakorlati hasznát több jól végződő eset is igazolja, idén januárban például a vonatkozó felhívásra jelentkezett az önkormányzat portáján két együttesen elkóborolt német dog gazdája, aki az azonosítást követően az ebeket a rákosligeti állatorvosi rendelőintézetbe szállította, ott pedig a négylábú szökevények oltást kaptak, és ellátták őket chippel is.
Akadnak azonban állatok, akikért nem jelentkeznek, sőt, olyanok is, akiktől önként válik meg a környezetük. Tavaly decemberben az Önkormányzat épülete mellett egy papírdobozban kiscicákat találtak, akik végül menhelyre kerültek. A kóbor macskák oltások nélkül számos betegséget terjeszthetnek, túlszaporodásuk pedig nem csupán az emberek, de saját fajtársaik számára is folyamatos egészségügyi kockázatot jelenthet. 2019-ben erre való tekintettel indult el a helyhatóság azon kezdeményezése, amely a felmerülő problémára kínált hatékony megoldást. Az akció idén is folytatódott, a szervezők egy forródrótot hoztak létre, amin keresztül a kerületben élők bejelenthetik, ha elvadult, gazdátlan macska-csapatokról van tudomásuk.
2020 áprilisában, a pandémia első hullámának idején kihirdették, hogy ha egy Rákosmentén élő kutyatartó a koronavírus okozta megbetegedésből kifolyólag kórházi kezelésre szorul, és ez idő alatt hozzátartozók vagy segítők hiányában az általa kedvtelésből tartott kisállatok magukra maradnának, az önkormányzat vállalja az állatok lakhelyen való ellátását, gondozását, szükség szerinti gyógykezeltetését, amíg gazdájuk haza nem érkezik.
Az állatvédelem témájában a közelmúltban nemcsak helyi szintű, hanem országos jelentőségű intézkedések is születtek. Április 1-től a kedvtelésből tartott állatok forgalmazását végző vállalkozások kötelesek úgynevezett FELIR azonosítót igényelni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal területileg illetékes szervénél. A jogszabály révén a hatóság gyakrabban tudja majd ellenőrizni az állatvédelmi előírások betartását. Az azonosítás további célja, hogy az eb már a megszületése pillanatától nyomon követhető legyen, mivel Magyarországról több tízezer kutyát adnak el Európai Uniós országokba évente. Az országgyűlés november 30-án 168 igennel fogadta el azt az előterjesztést, mely a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott viadalok szervezésének minősített eseteit. 2021. január 1-jétől így többek között szigorúbban lehet fellépni a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési célból működtetett szaporítótelepekkel és az állatkínzókkal egyaránt.