„Budapest, Budapest, te csodás!” A főváros szépségeit annak idején ikonikus dalában Rátonyi Róbert énekelte meg. Én nem eldalolom, helyette szabályos rendszerességgel megírom, mit adott nekem Rákosmente, bízva abban, hogy sokakkal lesznek közösek az emlékeink.
Csak Sárga templomként emlegették régen a Szent Kereszt templomot, ilyen különleges, külső jegyeire utaló kiváltsága és megnevezése pedig csupán a Pesti úti Színes Házaknak volt a kerületben.
Nemcsak maga az épület kapott becenevet, az ott két évtizeden át plébánosként szolgáló Snell Györgyöt Rákosmente teljes lakossága, mint Gyuri atyát ismerte, és a legnagyobb tisztelet mellett úgy is szólította. Kevesen emlékeznek rá, de a templomnak otthont adó teret viszont 1990-ig nem lehetett Szent Kereszt névvel illetni.
Maga a templom egyébként 15 778. törzsszám alatt a műemléki nyilvántartásban is szerepel, belső terében 2017-ben Pieta szobrot avattak, felszentelésének legutóbbi jelentős évfordulóját, a százhuszonötödiket pedig két évvel később ünnepelték meg.
Az új városközpont 2010-es kialakításakor az annak közelében álló templom külső környezetével sem bántak mostohán, járdával, sok-sok zöldterülettel, az eddigieknél kényelmesebb padokkal teremtettek új atmoszférát, és még a közeli gyalogátkelőt is áthelyezték elé.
Nem ez volt azonban az egyetlen költözés, amely a területet érintette. Mecseki Hargita Tűnődés című szobrát a Tessedik térre szállították, helyét pedig az elmúlt években új köztéri alkotás vette át.
Időközben Gyuri atya is elhagyta Rákosmentét, ugyanis az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a Szent István-bazilika plébánosa lett. Írásom keletkezésével csaknem egyidőben, 2021. február 26-án hunyt el, március 8-án töltötte volna be a 72. életévét.
Sorozatunk további részeit ide kattintva olvashatod!